"Slanec (Nagyszalánc) a múzsák földje"

A Nagy-Milic északi oldalán fekvő Nagyszalánc (Slanec) Kassától 23 km-re délkeletre található. A település legfőbb látnivalója a szomszédos Várhegyen épült szalánci vár romja, mely ma is uralja a vidék a látképet. Vár romjai ma is állnak a településtől északra kiemelkedő dombon, a falutól turistaösvény vezet fel a várromhoz. Szalánc település egy fontos vár körül alakult ki, amely 1230-ban szerepel először a feljegyzésekben "Castrum Salis", azaz „Sóvár” néven. A várat az Aba nemzetségbeli Szalánciak őse az Aba nembeli Csama fia Péter építtette. A régió fontos erődjeként működött, az abaúj-zempléni átjárót védte. Sok harc dúlt a vár birtoklásáért, többször is gazdát cserélt. Volt a Reinhold, a Szalánczi, majd a Losonczy-család kezén. A Losonczy család emlékezetes tagja Losonczy Anna (1553-1595) a későbbi horvát bánnak, báró Ungnád Kristófnak volt a felesége, amikor Balassi Bálint a magyar reneszánsz kiemelkedő költője megismerte. A költő hiába ostromolta szerelmével, akkor sem adta neki a kezét, amikor még fiatalon özvegységre jutott. Forgách Zsigmondhoz ment feleségül 1589-ben. Balassinak a Losonzcy Anna által ihletett Júlia-verseiben erőteljes a virágénekek, világi szerelmes versek hatása.. Témájuk szerint széles érzelmi skálán helyezkednek el: a boldog találkozás ujjongó örömétől a lemondás teljes reménytelenségéig. Júlia-versek formai valamint hangulati-tartalmi elemeikben egységesebbek, itt a költő már megtalálta saját hangját, egyéni stílusát, verses formáit. A Losonczyaktól Jiskra huszita vezér foglalja el, várát pedig lerombolja.